Isten tudja... isten tudja
Osorno, Chile. 19 August 2018. The Chilean Catholic Church is in a serious crisis due to sexual abuse committed by priests and religious, every day there are more denunciations in Osorno, Chile. (Photo by Fernando Lavoz/NurPhoto)

Lehet, hogy az ön otthona is szent hely?

Ez attól is függhet, hogy mi a vallása.
Korábban a témában:

Vannak különleges szent helyek a Földön, de tudjuk-e, hogy mitől lesz valamely hely fontosabb, mint a másik és egyáltalán, mi kell ahhoz, hogy szentnek nevezzenek egy helyet?

Mi most rákérdeztünk:

Léteznek-e szent helyek az ön vallásában, és ha igen, akkor mitől válik egy hely szentté?

Cser Zoltán, buddhista tanító

A szentség a Buddha tanítása szerint minden olyan jelenség, amely hordozza az Ösvény céljának erejét, azaz a megvalósítás, vagy megvilágosodás erejét. Egy hely lehet szent a speciális természeti konstelláció révén, szent hegyek, szent tavak, fák, de leginkább attól szent egy hely, hogy egy szent megáldotta a helyet a jelenlétével, vagy gyakorlatai által.

Úgy is mondhatnánk, hogy

egy hely attól szent, hogy kaput nyit az Ég és Föld között, vagy a tudat és a test között, kinyitja a szív kapuját. A leginkább tipikus szent hely a templom, amit gyakran Szentélynek is nevezünk.

A testünkben lévő szent helyek a központi csatornánk mentén elhelyezkedő csomópontok, melyek közül kiemelkedik a fej, a köldök és természetesen a szív. A külső szent helyek és a belső szent pontok kapcsolatban állnak egymással, természetesen a legtöbb szent templom a szív központ leképezése, de találunk fej szentélyt, és akár torok vagy köldök szentélyt is, melyek ezen szent erő központok energiáját tartalmazzák. A szív szentélyben az oltár a legbelsőbb lényegünket szimbolizálja, legyen az a Buddha alakja vagy a Tankerék vagy egy Sztúpa, mely a megvilágosodás ösvényét jelképezi.

Zalaszántó, 2017. június 10.
Érdeklõdõk a zalaszántói buddhista sztúpánál Buddha születésnapja és a Béke Sztúpa alapításának 25. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen 2017. június 10-én.
MTI Fotó: Varga György
Érdeklõdõk a zalaszántói buddhista sztúpánál
Fotó: Varga György / MTI

Amikor egy szent helyre belépünk a kapu két oldalán hagyományosan két oroszlán helyezkedik el, azt szimbolizálván, hogy ezen a kapun belépve a hétköznapi gondjainkat, gondolatainkat kint kell hagynunk, hasonlóan ahhoz, amikor belépünk a saját szívünk szentélyébe. Bent aztán a szent erő és jelenlét ragyogásában időzhet a gyakorló vagy a hívő.

A szent helyek érdekessége, hogyha nem használják őket, akkor nagyon gyorsan felszámolják magukat, az erő felemészti a formát. A buddhizmusban rengeteg szent helyről tudunk, a legfontosabb az a négy, ahol a Buddha megszületett, ez a Lumbini-liget, aho mlegvilágosodott, ez Benáreszben található, aztán ahol első tanítását adta, valamint távozásának a helye Kusiganarban. A szent helyek zarándok helyek, ahova eljutni is egyfajta áldás, de ha tudjuk, hogy hogyan részesüljünk egy hely erejében, akkor a szent hely nagyban megerősítheti előrehaladásunkat az Ösvényen az életszentség felé.

Fodor Kata, vaisnava (Krisna-hívő) teológus

A Krisna-tudat, a vaisnavizmus szent helyeinek legnagyobb része Indiában található. Szent helyeket látogatni vagy szent helyen élni egyike az öt legfontosabb vallásos folyamatnak.

A szent helyek (vagyis dhámok) általában úgy jönnek létre, hogy ott Krisna valamely formája, vagy egy követe megjelenik és csodálatos tetteket hajt végre, vagy fontos tanításokat ad át. A legfontosabbak ezek közül Mathurá-Vrindávana falvak, Krisna itt töltötte gyermekkorát, Májápur, Csaitanja Maháprabhunak a születési helye, illetve Dzsagannáth Puri. A helyek ugyanakkor szentté válnak azáltal is, hogy a papok (bráhmanák) különféle ceremóniák keretében megtisztítják azt és rítusokat mutatnak be, elkezdik ott Isten imádatát. Ilyen helyek a templomok.

Krisna-völgy a legnagyobb Krisna-hívő ökofalu Európa szívében, amely az indiai Vrindávana képmására épült. Azáltal, hogy Krisna és társai imádatát végezzük itt a szentírásokban előírt rítusok szerint, a hely automatikusan szentté válik. A kis pavilonok, amelyeket számos helyen láthatunk a völgyben, Krisna életének különféle stációit és kedvteléseinek helyszínét jelölik, ahol a legjobban tudunk meditálni rajta.

Somogyvámos, 2011. július 22.
A Somogy megyei Somogyvámos közelében található Krisna-völgy temploma. A völgyben 16. alkalommal rendezik meg a Krisna-völgyi búcsút; a háromnapos programsorozat bepillantást enged a völgyben élõ mintegy másfélszáz Krisna-tudatú hívõ mindennapjaiba is.
MTI Fotó: Varga György
A Somogyvámos közelében található Krisna-völgy temploma
Fotó: Varga György / MTI

De otthonunk is lehet szent hely, ha abban a vallásos elveknek megfelelően, kiemelkedően tisztán és mégis egyszerűen, lemondott módon élünk, beállítunk egy kisebb-nagyobb házi oltárt, ahol többek között az ételeinket tudjuk felajánlani Istennek. A Krisna-hívők szeretnek úgy tekinteni az otthonukra, hogy az valójában Isten tulajdona, és ők csak vendégek benne.

A Srímad Bhágavatamban van egy gyönyörű idézet, amely kifejezi, hogy a szent hely a vallás hiteles gyakorlásától és így az Istennel való összekapcsolódástól válik igazán szentté:
„Uram! Az olyan bhakták, mint amilyen te vagy, maguk a megszemélyesült szent helyek. Mivel a szívedben hordod az Istenség Személyiségét, minden helyet zarándokhellyé változtatsz.” (1.13.10.)

Gimesi Zsuzsanna, református lelkész

A lelki- szellemi megújhodás, feltöltődés igénye, a személyes hit megerősítése – és mindezek koncentrált átélésének vágya – vonzza a hívő embereket a szent helyekre.

Szent terek, helyek, szakrális középpontok, minőségileg abban különböznek a többi helytől, hogy ott Isten jelenlétének erőterébe lép a hívő, bár bizonyos értelemben az egész világ Isten jelenlétének színtere.

Az, hogy mitől válik egy hely szentté, alapvetően a transzcendens jelenlététől, emberekre gyakorolt hatásától függ. Jákób a pusztában, álmában angyalokat látott és felébredve megértette Isten jelenlétét – amely szent félelemmel töltötte el. Szent hely az égő csipkebokor, mert abból Isten szólt Mózeshez, és ő levetett saruval állhatott meg előtte. Szent hely Cézárea Philippi Felső- Galileában, mert Péter, a tanítvány, ott mondta ki Jézusra – a Szentlélek erejével – hogy ő a Krisztus, az élő Isten Fia.

A református vallás, a Biblia nyomán tájékozódik a szent helyekről szóló tanítását illetően is. Bár fontosnak tartja azoknak a helyeknek a fölkeresését, ahol a hagyomány számon tart minősített eseményeket, például Betlehemben Jézus születésének, Jeruzsálemben halálának, Galileában csodáinak helyszíneit.

Christian Orthodox worshippers hold up candles during the ceremony of the "Holy Fire" as they gather in the Church of the Holy Sepulchre in Jerusalem's Old City, on April 7, 2018, during Orthodox Easter ceremonies. 
The ceremony celebrated in the same way for eleven centuries, is marked by the appearance of "sacred fire" in the two cavities on either side of the Holy Sepulchre. / AFP PHOTO / MENAHEM KAHANA
A Szent Sír-templom Jeruzsálemben
Fotó: Menahem Kahana / AFP

Ezeken a helyeken is a Solus Christus – reformátori elv értelmében, amely Jézus Krisztust tartja az élő Isten és a földi emberek közötti kapocsnak – a szent személyére, tehát Jézus Krisztusra figyel és koncentrál. Az épített örökséget, a szokásokat, művészetek megjelenítését nagyrabecsült szellemi örökségnek, az emberiség közös kulturális értékének tekinti.

Köves Slomó, rabbi

A Tórában két olyan hely kerül említésre, amelyet szentnek tekintünk: Izrael, a szent föld, illetve azon belül Jeruzsálem és a jeruzsálemi Morija hegy, a valamikor rajta álló Jeruzsálemi Szentéllyel.

A zsidó hagyomány szerint ezen helyek Isten választása, valamint a zsidó nép honfoglalása által váltak szentté, és szentségük mindenek előtt a velük való tiszteletteljes viselkedésben, valamint az ezzel kapcsolatos törvényekben manifesztálódik.

Izrael szentsége elsősorban azokban a mezőgazdasági törvényekben érvényesül, amelyek azt szabályozzák, hogy a termés mekkora részét kell, a papi törzs leszármazottjainak, valamint a rászorulóknak adni, továbbá mikor és hogyan kell a „föld szombatját” megtartva, parlagon hagyni a termőföldet, ezzel is kifejezve a Szentföldön érvényesülő isteni gondviselésbe vetett hitünk erősségét.

A jeruzsálemi szentély szentsége abban jelent meg, hogy az áldozásnak és istenszolgálatnak szentesített helyen tilos volt tisztességtelenül, vagy tisztátalanul megjelenni. És mivel a hely szentségét a Sechiná, azaz az Isteni jelenlét adta, így a hely szentsége örökké fennáll (még most is, amikor már 2000 éve nem áll rajta a templom).

Isreali nationalist settlers wave their national flags in front of the Western Wall in Jerusalem's Old City on May 13, 2018, as they celebrate the Jerusalem Day with the dome of the Rock in the background.
For Israelis, Sunday is Jerusalem Day, an annual celebration of the "reunification" of the city following the 1967 Six-Day War. / AFP PHOTO / MENAHEM KAHANA
A Siratófal Jeruzsálemben
Fotó: Menahem Kahana / AFP

Izrael földjének szentsége a zsidó nép honfoglalásából fakadt, (és nem pedig a Sechiná megnyilatkozásából) így a szentségből fakadó törvények csak részben érvényesek, amikor a zsidó nép nagyobb része nem él Izraelben, és nem áll a Szentély. (Maimonidesz, Szentély törvényei 6:16.)

Mindezek mellett imaházak, zsinagógák és temetők is bírnak valamilyen szintű szentséggel, ami az ott való viselkedésre és öltözködésre vonatkozik elsősorban.

Sulok Zoltán Szabolcs, muszlim hitoktató

Az iszlám vallás tanításai szerint a Világegyetemet – és benne a Földet – Isten teremtette. Ezért egyedül a Teremtőnek van joga ahhoz, hogy valamit szentté nyilvánítson. Így az iszlám csak azokat a helyeket tekinti szentnek, amelyeket az iszlám forrásai – a Korán és a Szunna – szentnek neveztek.

Ebből az is következik, hogy a kinyilatkoztatás lezárulását követően senkinek nincs joga ahhoz, hogy valamely területet szentnek nevezzen vagy a kinyilatkoztatásban Isten által szentnek nevezett területtől megtagadja ezt a szentséget.

Az iszlámban a legjobb helyek a mecsetek, hiszen „[Allah világossága] olyan házakban van, amelyek emelését Allah rendelte el, hogy megemlíttessen bennük az Ő neve.” (Korán 24:36). A mecsetek közül kiemelkedik három, amelyek környezete is szent hely. Ezek a helyek:

  1. Mekka, amelyről Allah azt mondta: „És [emlékezz arra,] hogy a Házat (a Kába szentélyt Mekkában) az emberek számára a zarándoklat és a biztonság helyévé tettük. És tegyétek Ábrahám állóhelyét imahellyé! És meghagytuk Ábrahámnak és Izmaelnek, hogy „Tisztítsátok meg a Házamat a körbejárást elvégzőknek, és azoknak, akik ott [hosszasan] tartózkodnak (i’tikáfot végeznek), és a meghajolóknak és a leborulóknak (imádkozóknak)!” (Korán 2:125).
  2. Medina, amelyről Mohamed Próféta azt mondta: „Arra kaptam parancsot, hogy olyan városba menjek, amely megelőz más városokat. Azt mondják Jathríb, de ez Medina. Megtisztítja az embereket, ahogy a fújtató eltünteti a tisztátalanságot a vasból.” (al-Bukhári, Muszlim)
  3. Al-Qudsz (Jeruzsálem), amelyről Allah azt mondta: „Magasztaltassék az, Aki éjszaka utazásra vitte a szolgáját a Tilalmas Mecsettől (Mekkában) a Legtávolabbi Mecsetig (Jeruzsálemben), amelynek megáldottuk a környékét, hogy mutassunk neki a jeleinkből. Bizony, Ő a mindent Halló, a mindent Látó.” (Korán 17:1)
Mekka, 2018. augusztus 21.
Muzulmán zarándokok tízezrei imádkoznak a Nagy Mecset közepén álló Kába-szentély körül, a szaúd-arábiai Mekkában 2018. augusztus 21-én, a mekkai zarándoklat, a háddzs idején. (MTI/EPA/Sedat Suna)
Muzulmán zarándokok tízezrei imádkoznak a Nagy Mecset közepén álló Kába-szentély körül, Mekkában[sc_cts_position slug="article" clear="1" auto="1"]
Fotó:Sedat Suna/EPA/MTI

Mekka szentsége felülmúlja Medináét és Jeruzsálemét. Mekkában minden növény védett (nem lehet például a fákról letépni egy levelet sem), nem lehet semmilyen állatot bántani (kivéve, ha veszélyt jelentenek az emberekre). Mekka a zarándoklat helyszíne, itt épült a Kába, az Egyetlen Isten imádatának szentelt első szentély a Földön.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy egy szent területre utazás, vagy az ott tartózkodás nem „szenteli meg” az embert. Mohamed Próféta egyik társa, Szalmán al-Fáriszi azt írta: „A föld nem tesz szentté senkit sem. Ami képes megszentelni az embert, az a cselekedte.”

Kiemelt kép: Fernando Lavoz/NurPhoto/AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.