Isten tudja... isten tudja

A hetedik napon megpihent – a munkavégzés tilalma a vallások szerint

Társadalmi felhördülés, politikai csatározás, kampánytéma… Mindez nem más, mint a vasárnapi boltzár egykori bevezetése és mostani eltörlése. Érdekek, nézetek, magyarázatok… De vajon mit mondanak a különböző vallások tanítói egy adott napra vonatkozó munkavégzési tilalomról? Utánajártunk.

A vasárnapi boltzárral és annak eltörlésével kapcsolatban nagyon sok kérdés merült fel az emberekben, voltak támogatói, ellenzői. Sokan vallási szabályokkal magyarázzák a boltzár fontosságát, így hát mi sem mehetünk el a kérdés mellett. Úgy tudjuk, hogy a vasárnap egy olyan nap a kereszténységben, amikor nem szabad dolgozni. Ha tényleg így van, akkor mi célt szolgál? Minden vallásban van olyan nap, amelyen tiltott, vagy nem javasolt a munkavégzés? Ha van, akkor melyik az a nap?

A konkrét kérdésünk így hangzott:

Létezik-e az ön vallásában a hét bármely napjára vonatkoztatott, munkavégzést tiltó szabály?

(Válaszok a válaszadók nevének betűrendje szerint.)

Cser Zoltán
buddhista tanító

A buddhizmusban rengeteg ünnepet találunk, ezek között van két hetes, vannak rövidebbek is, a szerzetesek részére az esős évszak például az elvonulás időszaka volt, azonban a hét napjaira vonatkozólag nem találunk olyan tiltásokat, mint például a zsidó-keresztény hagyományokban. Sok esetben nem is használták a hagyományos egy hetes időszámítást, hanem az újholdtól a teliholdig, valamint a teliholdtól az újholdig mérték az időt, kiemelt fontosságot tulajdonítva a két holdas sarokpontnak. A déli buddhizmus iskoláiban ilyenkor tartották a gyónási ünnepet.

A tibeti buddhizmusban már más a helyzet, méghozzá annyiban, hogy fontosságot tulajdonítottak az úgynevezett „fekete asztrológiának” avagy az „elemek asztrológiájának”, ahol a hét napjait a bolygók szerint nevezték el. Ez annyira fontos volt, hogy legtöbbször, amelyik napon valaki született, az adott nap neve az illető neve lett. Például, ha valakit Migmárnak hívnak – a Migmár jelentés „Vörös szem”, ami a Mars bolygó tibeti neve – az azt jelenti, hogy a Mars napján (hasonlóan a francia, angol napok elnevezéséhez), azaz kedden született.

Az „elemek asztrológiája” a kínai asztrológiai rendszerekben is az egyik legfontosabb vizsgált tényező, ez azt is jelenti, hogy Ázsiának ezen részein igen fontos volt, hogy melyik napon mit érdemes végezni. Tehát alapvetően nem tiltásokat találunk, hanem ajánlásokat és kerülendő cselekedeteket egy naphoz kapcsolódóan, és ennek az volt a célja, hogy az emberek az adott nap energiájával összhangban tudjanak működni. A vasárnap például kiváló nap alapkőletételhez, házassági ceremóniákhoz, ünnepekhez, de nem jó például vizes dolgok végzéséhez, mint amilyen a mosás, árokásás stb. Összességében, bár az indiai hét napjai között a szerdát nevezték a Buddha napjának, a csütörtököt pedig a Guru napjának, mégsem lett ebből a munkavégzésre nézve tiltás.

Galgóczi István
muszlim tanító, arabista, politológus

A hivatalos iszlám világában nincs olyan ünnep, amikor megállna az élet, minden zárva lenne. A mindennapok szintjén, a mi legszentebb napunk a péntek, amikor a muszlim ha megteheti, elmegy a dzsámiba, és részt vesz a közös istentiszteleten, amin egy beszéd is elhangzik. Eredetileg a pénteki nap is munkanap volt, mára európai hatásra, pénteken az állami intézmények zárva tartanak. Vannak országok, ahol csak a péntek szabadnap (Irán, Afganisztán), de a legtöbb iszlám országban a péntek és a szombat is szabad.

Amikor elérkezik az iszlám (Hold mozgását követő) időszámítás 9. hónapja, a Ramadán, a muszlimok napkeltétől napnyugtáig nem esznek, nem isznak, nem dohányoznak. Természetesen ez csak felnőtt, egészséges emberekre vonatkozik. De Aladdínisztánban ilyenkor sem áll le az élet. Az iskolák, hivatalok, rövidített nyitva tartással dolgoznak. Délután felpezsdül az élet, sokan vásárolnak, az éttermek különleges ételeket készítenek, és az utcákon terített asztalok várják a böjtölőket. A Ramadán végén van az iszlám egyik legszentebb ünnepe, az éjd (íd, ki hogy mondja) ul-fitr, a böjt megtörésének ünnepe. Ilyenkor a barátok, rokonok, ismerősök meglátogatják egymást, és pár napra valóban leáll az élet.

Akik Mekkába zarándokolnak, természetesen mentesülnek a munka végzése alól, hiszen Isten útján járnak. A Háddzs része, az áldozati ünnep, éjd (íd) al-adha, amikor azt ünnepeljük, hogy Ábrahámnak nem kellett feláldoznia a fiát, Isten elfogadta a bárány áldozatot. Ez az ünnep, aminek az ideje szintén a Hold mozgásán alapul, hasonló okok miatt, szintén szabadnap. A tavaszi napéjegyenlőség, március 19-22. azokban a muszlim országokban ünnep, ahol Zarathusztra „szóla”, de Iránban ilyenkor teljesen leáll az élet, mert ott ilyenkor ünneplik az új évet.

Kustárné Almási Zsuzsanna
református lelkész

A keresztyén tanítás szerint a teremtett világ meghatározott rend szerint működik. Ez a rend nem a már megteremtett dolgok utólagos rendszerezését jelenti, hanem magából a teremtés aktusából következik, azaz a teremtés rendje. Ebben a rendben, ennek ritmusa szerint „élünk és mozgunk”. A régiek tudatosan ráhangolódtak erre a ritmusra, ma azonban az egyensúlyvesztés korát éljük, kibillentünk a minket körülvevő világ, sőt még a saját ritmusunkból is.

Minden szétfolyik – mondja Hamvas Béla – Az ember az élet egyetlen pontjába sem kapaszkodhatik meg. Káoszban élünk és mindaz, amit határozottnak gondolunk el, naiv illúzió.

Az Isten „rendje” azonban határozott és biztos igazodási pont, ami éppen a bizonytalanságérzéstől, a szétesés lehetőségétől, a káoszba való visszafordulástól akarja megóvni az embert.

A hetedik napra elkészült Isten a maga alkotó munkájával, amelyet alkotott, és megpihent a hetedik napon egész alkotómunkája után. Azután megáldotta és megszentelte Isten a hetedik napot, mivel azon pihent meg Isten egész teremtő és alkotó munkája után. (1Móz 2,2-3)

Azt jelenti ez, hogy a hetedik napot „kiszakította” a hétköznapokból, ünneppé, a pihenés, a feltöltődés idejévé tette. A keresztyén gondolkodásban ez az elmélkedésre, istentiszteletre „szánt” időt jelenti. Ilyen értelemben szent számunkra a vasárnap: az Istennel és egymással való közösség megélésének ideje. Tehát nem elsősorban a munkavégzéstől való tartózkodás törvényéről van itt szó, jóllehet a kettő összekapcsolódik: a lelki, szellemi feltöltődéshez fizikai értelemben is meg kell nyugodnunk, illetve az elcsendesedés, a megnyugvás befelé irányítja a figyelmünket.

Ez tulajdonképpen az időben és térben megjelenő lehetőség az ember és Isten párbeszédére. (Albert de Pury: A teremtés dala)

Olyan lehetőség, amelyből töltekezve, erőt merítve újra felvehetjük a hétköznapok ritmusát.

Csatlakozzon az Isten tudja Facebook oldalához, hogy mindig az elsők között értesüljön a frissen megjelenő cikkekről! Kattintson ide és kedvelje az Isten tudja facebook oldalát!

Gandharviká Préma déví dászí (Szilaj Péterné)
vaisnava (Krisna-hívő) lelkész

A munkavégzés felfüggesztésének akkor van értelme, ha az ember a szabaddá vált időt arra használja fel, hogy a szokásosnál elmélyültebb gondolatokat és több, figyelmesebb, odaadóbb tettet ajánlhasson fel az Úr örömére.
Természetesen a hindu-vaisnava életmódnak is része, hogy egyes napokon a hívekkel összegyűlve csak az Úr kedvteléseire való emlékezéssel töltjük az időt. Ezek a naptár szerinti jeles ünnepnapjaink, amikor Krisna egy-egy különleges inkarnációjának a megjelenéséről emlékezünk meg.

Egyéb esetben nem függesztjük fel a munkát, hisz a legfőbb hindu szentírásban, a Bhagavad-gítában Krisna épp azt tanítja, hogy az ember azzal éri a tökéletességet, ha nagy elszántsággal végzi a kötelességét. Ha pedig munka közben az Úrra gondolunk, akkor az Istennek végzett szolgálattá válik.

Minden cselekedetedben csak Énrám bízd magad, s dolgozz mindig az Én védelmem alatt! Ilyen odaadó szolgálatot végezve tudatod merüljön el teljesen Bennem! (Bg.18.57) – mondja Krisna.

Az ilyen munka Isten és az ember számára egyaránt elégedettséget okoz, ezért semmilyen áron nem adná fel az ember. Az ipari forradalom előtti, így a védikus idők társadalmának is a föld szolgált gazdasági alapul. A mezőgazdasági munka eredménye volt a napi betevő. A hideg évszakban azonban nem akadt több tennivaló a földeken, az emberek behúzódhattak házaikba, abból éltek, amit nyáron megtermeltek. Felszabadult idejüket a szentírások tanulmányozására, Isten imádatára tudták fordítani. Akinek azonban az ilyen pihenés nem adatik meg, annak a mindennapokban kell megtalálnia a befelé fordulásra alkalmas időt.

Fotó: MTI/Vajda János
Fotó: MTI/Vajda János

Dr. Verő Tamás
rabbi

Hat napon át dolgozzál és végezd el minden munkádat, a hetedik nap azonban szombat az Örökkévalónak, a te Istenednek, ne végezz semmi munkát.” Mózes öt könyvében, a Tórában olvashatjuk ezen szavakat.

Ha tartózkodsz attól, hogy szombaton, szent napomon dolgaid után járj, ha a szombatot élvezetnek tartod, tiszteletre méltónak az Örökkévaló szent napját, s megtiszteled azzal, hogy nem jársz dolgod után, nem végzed ügyeidet, nem is beszélsz róluk, akkor gyönyörködhetsz az Örökkévalóban… (Jesájá 58:13–14.).

Bölcseink így magyarázzák a „nem jársz dolgod után” szavakat: szombaton ne úgy járj, mint hétköznap, a „nem végzed ügyeidet” pedig úgy értelmezendő, hogy szombaton ne folytass és ne tervezz üzleti tevékenységet. A „nem is beszélsz róluk” azt jelenti, hogy ne hozd szóba hétköznapi ügyeidet, szombaton beszélj másképp, mint hétköznap.
Szombat napján 39 tilalom alá eső tevékenységet találunk. Ezekből további, jellegükben hasonló munkafajtákat vezetünk le, amelyeket „származékok”-nak nevezünk. Ezeknek a származékoknak törvényi értelemben ugyanaz a státuszuk, mint a fő kategóriáknak.

Rabbinikus megszorításokkal is bővültek a munkavégzés tilalmai. A Biblia munkatilalmát három rabbinikus megszorítás egészíti ki. Első: bölcseink annak érdekében, hogy biztosítsák a szombati teljes pihenést, széles körben alkalmazták a pihenést, és megtiltottak minden olyan tevékenységet, amely hasonlít a „munka” kategóriáira. Második: elválasztott. A Bölcsek megtiltották, hogy bármely olyan tárgyat mozgassunk szombaton, amelyet szombat előtt nem készítettek elő a szombaton megengedett használatra. Harmadik: A Bölcsek bizonyos dolgokat akkor sem engedélyeznek szombaton, ha azok nem számítanak tiltott munkának és nem is vezetnek tiltott munkához. Ezzel a tiltással azt akarták biztosítani, hogy az ember szombaton ne viselkedjen úgy, mint hétköznap.
Mindezek a megszorítások azt szolgálják, hogy „A hetedik napon nyugalom szombatja legyen, szentség az Örökkévalónak”.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.