Brit és amerikai tudósok nemrégiben végeztek egy kísérletsorozatot, ahol emberek agyának bizonyos területeit transzkraniális mágneses stimulácónak (TMS) vetették alá. Az egyik meglepő eredményük az volt, hogy ezzel az eljárással módosulnak az illető különböző előítéletei, sőt még a hite is befolyásolhatónak mutatkozott – írta a 24.hu egy korábbi cikke. Kíváncsiak voltunk mit szólnak magához az eljáráshoz, illetve a kutatás eredményéhez a különböző vallások hazai tanítói.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
(Válaszok a válaszadók nevének betűrendje szerint.)
Cser Zoltán
buddhista tanító
A buddhista tanítás célja, hogy képessé váljunk a dolgokat annak látni, amik, ezzel megszüntetve a tudat valódi természetét elfedő fátylakat. Ennek révén kerülhetünk vissza a saját közepünkbe, érhetjük el a harmóniát. A Buddha azt mondta, hogy ehhez Ő adja a tanítást és gyakorlatot, a többi viszont csak rajtunk áll. Ez azt jelenti, hogy magunknak kell járnunk az ösvényt, helyettünk ezt senki nem teheti meg, legfőképpen pedig egy gép. Ez nem azt jelenti, hogy terápiás célra ne használhatnánk gépeket, szerkezeteket, de hogy egy gép tegye a magát a szerkezetet is kitaláló tudatot nyitottabbá, ez teljességgel ellentmond a buddhista alapelveknek. Meg kell tudnunk figyelni, meg kell tudnunk érteni a migránskérdést, el kell tudnunk engedni a kérdéssel kapcsolatos előítéleteket, el kell lazulnunk a kérdésben és utána láthatjuk meg az adott helyzet, adott jelenség valódi jellegzetességeit, gyökérokait. Így látni fogjuk a lehetséges megoldási stratégiákat is, megoldhatjuk az adott kérdést. Ezt a folyamatot helyettünk egy gép, ha el tudná végezni, akkor a tudat helyett a gép érné el a megvilágosodást, továbbá a szellemi ösvény járásához nem kellenének az érzések, mint amilyen a szeretet, együttérzés és folytathatnánk a sort.
Köves Slomó
rabbi
A test és a lélek szerves egységet alkotnak, így aztán ténykérdés, hogy csakúgy ahogy a lelket ért hatások testi folyamatokat stimulál(hat)nak, így testi, fizikai behatások is elindíthatnak lelki folyamatokat.
Szakismeret és tapasztalat híján – minden szkepticizmusom mellett – nem tartom kizárhatónak, hogy mágneses stimulálásnak hatása lehet az ember agyműködésére, hangulatára.
Itt valójában számomra nem az a kérdés, hogy ez valóban így van-e vagy sem, hanem hogy maga a félrevezető üzenetű ilyen jellegű kísérlet és az arról szóló „beszámolók” képesek-e az emberek gondolataira, hitére hatni? Tartok tőle, hogy az ilyen jellegű kísérleteknek és az azokról szóló tudósításoknak nem véletlenül van ilyen nagy sikere. Ezek ugyanis azt sugallják, hogy az Istenbe vetett hit nem valamilyen észérvekkel is alátámasztható belső meggyőződés, hanem egy aktuális hangulat-függő babona, amelynek semmilyen objektív támpontja nincsen.
A Judaizmus lényegi tanítása azonban, hogy az Istenbe vetett hit nem csak egy belső emóció, hanem egy a kognitív gondolkodással is alátámasztható megállapítás. Sőt a zsidó filozófia érvelése szerint, ha csak a logikai gondolkodásra hagyatkozunk, akkor is lényegesen logikusabb Isten létét elfogadni, mint elutasítani.
Az Isten hitbe nem azért vagyunk hajlamosak kételkedni, mert az irracionális, hanem vagy azért mert az Istenhit erkölcsi felelősséggel is jár és így időnként „részrehajlóak vagyunk” az objektív érveket elfogadni, vagy azért mert eleve nem foglalkoztunk a témával eleget ahhoz, hogy az érveket kellő mélységgel megismerjük.
Nem véletlen, hogy a héber hit szó „emuná” „gyakorlást”, „edzést” is jelent. Ugyanis az erős hit előfeltétele, hogy ebben a témában ne bízzuk magunkat pillanatnyi hangulatunkra, környezetünk normáira és szlogenekre. Hanem szellemi aktivitást nem kímélő módon mélyüljünk el a téma filozófiai és gyakorlati mélységeiben és ez által edződjünk rá a hitre.
Oláh Miklós
görögkatolikus lelkész
A mágneses stimulációs eljárás egy tárgyi eszköz, amely fizikai hatást gyakorol az agy működésére. Az ember gondolkodása, döntései azonban többek, mint csupán agyidegi működések. Az alkohol, vagy a kábítószerek is hatással vannak az agyműködésre, komolyan befolyásolják az illető tudatát és reagálását, – ezekhez hasonlónak látom a stimulációs eljárásokat is.
Az ember nem csupán egy biológiai gépezet, hanem gondolkodó és szabad akaratú lény. Ilyenként tud működni, ha fizikai, biológiai hatások nem befolyásolják erősen, vagyis ha nem veszik el függetlenségét.
Az ember döntését sok minden külső tényező befolyásolhatja: öröklött hajlamok, gyermekkori hatások vagy éppen hiányok, félretájékozottság, fejletlenség. Ahogy Jókai Anna mondta: „Az ember soha nem befejezett, – örökké változik, élete utolsó pillanatáig képes javítani, és rontani magán.” (MN. 2012. XI. 24)
Ebből származik az ember méltósága és egyben a felelőssége is. Olyan képességei vannak, amelyekkel bámulatos eredményeket tud elérni, – a történelem igazolja is ezt a fejlődést, – de félelmetes pusztulást is tud végezni. Nagyon nem mindegy tehát, hogy képességeit mire használja, felelős értük. Nem egy csodálatos gépezet, hanem gondolkozó és szabad lény. Ma vannak erős törekvések arra, hogy ezeket a képességeit elvegyék tőle, vagy legalább is végzetesen befolyásolják azokat. Az idegengyűlöletet sem stimulációs ráhatással kellene megszüntetni, hanem a szeretetre való neveléssel. Egyedül a szeretet képes minden problémát megoldani házasságban, családban, nemzetek és fajok között, a pusztítás tragikus eszközei nélkül. A szeretet kell stimulálni magunkban és egymásban, akkor lesz béke és boldogság a Földön.
Gandharviká Préma déví dászí (Szilaj Péterné)
vaisnava (Krisna-hívő) lelkész
Elképzelhetőnek tartom, hogy az említett tudományos eljárás valóban eredményesen működik. Az én véleményem viszont az, hogy a tudomány nem arra hivatott, hogy befolyásolja, manipulálja az embereket. Úgy gondolom, a tudat- vagy jellemfejlődést nem mesterséges módszerekkel kell elérnünk, hanem a józan belátásunk által. Az Úr mindenkit egyenlő jogokkal ruházott fel, a szabad akarat valamennyiünket megillet, hogy felelős döntést hozzunk a minket ért benyomásokkal kapcsolatban. Manapság a tudomány mellett számtalan területen tetten érhetünk manipulációs technikákat, amit sokszor gyanútlan emberek tömegein is előszeretettel alkalmaznak, gondoljunk akár a reklámiparra, a médiára, vagy alkalomadtán a politikára.
A hit egy magasztos dologba vetett bizalmat jelent. Amint valakiben felébred a hit Isten iránt, automatikusan csökkennek az előítéletek, a gyűlölet, a düh és az ehhez hasonló nemkívánatos tulajdonságok. Az Istennel, mint a tisztaság, az abszolút tudás és a jóság forrásával való kapcsolat által az ember lépésről-lépésre közelebb kerül az igazság felismeréséhez, mely végső soron megajándékozza azzal a szemlélettel, hogy képes lesz egyenlően bánni minden élőlénnyel. Természetesen hitünket tudással kell párosítsuk ahhoz, hogy az ne maradjon puszta szentimentalizmus.
Az Istenbe vetett hit nem valami bonyolult fizikai eljárásnak köszönhetően fog nőni a szívben, hanem a mindennapos tapasztalások, Isten-élmények fogják mélyíteni. Gyakran hallom a környezetemben, hogy ha mi egyet lépünk Isten felé, Ő ezret lép felénk. Ha van akár egy szikrányi hitünk is és esélyt adunk magunknak és Istennek a változásra, akkor próbára tesszük magunkat – nem nyalogatjuk tovább a mézesüveg külsejét, hanem belekóstolunk. Anélkül, hogy ezt a csekély árat megfizetnénk, nem várhatunk pozitív változást a világban, és végül már csak a transzkraniális mágneses stimulációban reménykedhetünk.
Dr. Tóth Csilla
muszlim hitoktató
A TMS (transcranialis mágneses stimuláció) során a változó mágneses tér által gerjesztett elektromos impulzusokat használják fel a megcélzott agyi struktúrák területén diagnosztikus, terápiás és kutatási célokra. Ezek az impulzusok a beállított paraméterek alapján az adott területeken gerjesztést vagy gátlást egyaránt előidézhetnek. Az elektromos impulzusok pillanatnyi változásokat hoznak létre, illetve repetitív, ismétlődő stimulációval hosszabb távú kb. 30-60 perces hatás érhető el. Ez használható fel a diagnosztikában, kutatásban pl. stroke prognózisának megítélésére, agyműtétek tervezésében a várható funkciókiesés optimalizálására, különböző agyi funkciókért felelős agyterületek feltérképezésében. A terápiában többször, 5-10 napon keresztül alkalmazzák a repetitív TMS –t egyes neurológiai betegségekben pl. központi idegrendszeri bénulások, Parkinson – kór, stb. ill. pszichiátriai kórképekben is vannak eredmények a módszer alkalmazásával pl. a gyógyszeres és pszichoterápiára nem reagáló major depresszió esetén. A terápiás alkalmazás esetén tartós változásról, átépülésről számolnak be, amit a hosszú távú ingerlés vált ki.
A cikk egy kutatást ír le, amiben arra keresték a választ, hogy a konkrét és az elvont problémák megoldásában ugyanaz az agyterület vesz-e részt. Tehát nem az idegenellenesség vagy a vallásos érzület megváltoztatásáról van itt szó, ezeket úgymond indikátorként használták. Az ezekben tapasztalt változást a vizsgált struktúra gátlása okozta, ami mint fent említettük reverzibilis, maximum 30-60 percig tart.
Összességében a TMS egy sokrétűen felhasználható módszer, melynek iszlám szerinti megítélése mindig az adott körülmények mérlegelésével történik. A várható haszonnak nagyobbnak kell lenni, mint az esetlegesen okozott kárnak, ha a kár teljességgel nem küszöbölhető ki. A rendelkezésre álló módszerek közül is ezen elvek alapján választjuk ki az adott esetben legmegfelelőbbet, ami lehet a TMS is.
