Isten tudja... isten tudja
four leaf clover

Szerencse, sors, Isten keze?

Létezik olyan, hogy szerencse? Esetleg ez is inkább Isten műve lenne? Vagy az is lehet, hogy tetteink következménye? Netán a sors?

Ezúttal a győri lottó-milliomos története kapcsán kérdeztük meg a vallások képviselőit, a szerencséről.

A konkrét kérdésünk így hangzott:

Mi a szerencse? Isten, vagy a sors ajándéka, avagy tetteink következménye?

(Válaszok a válaszadók nevének betűrendje szerint.)

Madhupati dász (Mérő Mátyás)

vaisnava (Krisna-hívő) lelkész

Amikor a lélek a lelki világból leesik az anyagi világba és anyagi testet kap, hatni kezd rá az anyagi energia három kötőereje: a jóság, a szenvedély és a tudatlanság. Ezek számtalan kombinációja adja ki a nyolcmillió-négyszázezer létformát, amelyet mint testet, a lélek felvehet.

Az emberi létformában a lélek szabad akarata érvényesül, ezért tetteiért felelős, még ha az anyagi kötőerők befolyása alatt is követi el azokat. A jóság kötőerejében végzett cselekedetekre példa a jótékonyság, valamilyen társadalmi célra való adományozás, a humanista elvek alapján való társadalom-jobbítás. A szenvedély kötőerejében cselekszik az, aki anyagi haszonra törekszik, aki hatalmat akar, aki más emberek leigázására tör. A tudatlanság kötőereje alatt cselekvők tisztátalan ételeket esznek, kábító- mámorító és izgatószerekkel mérgezik magukat, kapcsolataik kuszák és rendezetlenek, környezetük piszkos és rendetlen.

A Bhagavad-gítában Krisna elmagyarázza, hogy ezeknek az anyagi tudatban végzett tetteknek mind visszahatásuk lesz, vagy még ebben az életben, vagy egy következőben. Tetteink meghatározzák, hogy következő életünkben milyen testet kapunk és mi történik velünk.

Akik jóságban végzik tetteik zömét, azok gazdag családban születnek meg, szép testet és jó egészséget kapnak. Akiknél a szenvedély az uralkodó, sok önző és bűnös tettet követtek el, azok bár kaphatnak emberi testet, körülményeik kedvezőtlenek lesznek, lehet, hogy fogyatékkal, vagy szegénységben kell élniük. Akik tudatlanságban pazarolták el emberi életüket, azoknak lehet, hogy nem is emberi test, hanem állati vagy még alacsonyabb rendű test jut, és csak sok születés után kapják meg ismét az emberi testtel járó lehetőséget Istennel való kapcsolatuk helyreállítására, ami az emberi élet célja.

A jó születés, a lottófőnyeremény, a jó egészség, vagy éppen a baleset, a betegség vagy nyomorúság tehát nem a véletlen műve, hanem saját korábbi tetteink visszahatása. A karma törvényét, ahogy minden más törvényszerűséget is, csupán Isten írhat felül kedve szerint…

Oláh Miklós
görögkatolikus lelkész

A „szerencse” nem keresztény szó, illetve fogalom. Sokan viszont Isten-pótlékot látnak benne. Szinonimái a „véletlen, és a „sors”. Ezt mutatja a vélemények különbözősége is:

a. „A véletlen nem más, mint Isten inkognitóban.” (Várszegi Asztrik, MN 06. X. 7) „A véletlen a Jóisten  művészi álneve.” (Dr. Hack Gyula ügyvéd, a Mária Rádió munkatársa)

b. „Aki a véletlenre hivatkozik, az az ördög unokaöccse.” (Eperjes Károly)

„A véletlen a buták istene.” (Voltaire)

Mi a „sors”? Itt is többféle értelmezést találunk: Lehet valakinek az élet-története.

Lehet a kiválasztásnak egyik módja („sors-húzás”, „sorsot vetettek”)

Lehet egy bizonyos „eleve elrendelés”, vagy „végzet”.

Lehet az egyes ember, vagy az egész emberiség tetteinek következménye.

Lehet a sikernek egyik megnevezése. „vállalkozásait egyre több szerencse kíséri…” (2Mak 8.8)

„Egyikük – a bátorságon kívül – Istenbe vetett bizalmát tekintette a szerencse és a győzelem zálogának.” (2Mak 10.28)

„A gyógyulás úgy jön a Magasságbelitől, mint az ajándék…” (Sir 38.2)

Nem lehet tehát a szerencséről egyértelmű meghatározást adni. Akik mégis használják, azok vagy egyszerűen, minden különösebb átgondolás nélkül alkalmazzák, vagy egy bizonyos hiány-pótlékot látnak benne, mert nem hisznek sem a gondviselésben, sem az emberi cselekedetek következményeiben. Szinte megszemélyesítenek egy nemlétező meghatározhatatlant, a hitetlenség és logikus gondolkozás pótlékát.

A „szerencse” szóra is lehet tehát alkalmazni Voltaire fenti meghatározását.


Képek forrása: Thinkstock

Sulok Zoltán Szabolcs
muszlim hitoktató

Az iszlámban nincs szerencse, hiszen minden Isten elrendelése szerint történik

Az iszlám nézete szerint bármi, ami a világban történik, Isten akaratából, Isten elrendelése szerint történik. Allah azt mondja a Koránban: „Mondd: „Csupán az fog érni minket, amit Allah megírt a számunkra. Ő a mi Pártfogónk! Allahra hagyatkozzanak hát a hívők!” (9:51) Ugyanakkor az embernek szabad akarat adatott. Az ember a szabad akarattal választja az utat, amin jár, de a kimenetel, az eredmény Isten kezében van. Az ember elszámoltatásakor az Ítélet Napján Isten nem a cselekedet eredményét fogja számon kérni, hanem az ember igyekezetét és tetteit, vagyis az utat, amit választott.

Négy dolog van megírva az emberrel kapcsolatban: ellátása, élettartama, cselekedete, és boldogtalansága vagy boldogsága. Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt mondta: Az angyal bemegy [a magzathoz] miután negyven vagy negyvenöt éjszaka eltelt attól, hogy elhelyezkedett a csepp a méhben, és azt mondja: Ó Istenem, boldogtalan lesz-e vagy boldog? És megírják. És azt mondja: Ó Istenem, fiú-e vagy lány? És megírják. És megírja a tettét, a nyomát (amit maga után hagy), az élettartammát és ellátását. Ezután összetekerednek a lapok, és nem tesznek hozzá se többet, se kevesebbet.” (Muszlim)

Ezért az ember nem kell aggódnia vagyonát és ellátását illetően sem: Allah már mindent elrendelt a számára. Istenre kell hagyatkoznia, igyekeznie kell igénybe venni az ellátás megszerzéséhez vezető eszközöket, és nekilátnia a szükséges munka elvégzéséhez. Allah azt mondta: „Nincs olyan mozgó teremtmény (élőlény) a földön, amelynek ellátása ne tartozna Allahra, és Ő tudja annak a nyugvóhelyét, és ideiglenes megőrző helyét, minden egy nyilvánvaló Feljegyzésben van” (11: 6). Az embernek arra kell törekednie, hogy csak Isten által megengedett eszközöket vegyen igénybe, kerülje a tilalmast (pl. a lopást, a csalást, a szerencsejátékot), ne legyen tétlen, hanem cselekedjen és legyen türelmes: ne siettesse a dolgokat, ne kételkedjen Isten erejében. Allah azt mondta: „Allah ellátja azt, akit akar, számadás nélkül.” (Korán 3:37)

Végh József
buddhista tanító

Indiában – nem csak Buddha tanításaiban – minden eseményt a korábbi tettek következményeként fognak fel. Egy adott jelenség egyszerre oka egy következőnek, és eredménye egy azt megelőzőnek. Eszünkkel egyszerre mindig csak az egyik felét tudjuk számításba venni, külön az okot, külön az okozatot. Így abban az értelemben beszélhetünk véletlenről, hogy nem látjuk, nem érezzük, mennyi és mekkora közünk van az észlelt jelenségekhez.

Sokféle karma van, tetteinknek különböző szinteken különböző arányú következményeivel szembesülhetünk. Szétszórtan, figyelmetlenül nem sok esélyünk észrevenni az összefüggéseket korábbi tetteink és az adott állapotunk között. Különösen nem, ha a saját részünk eltörpül a közös tettek eredményei mellett. A nyelvünk, a hely, az ország, ahová születünk, mind-mind korábbi, másokkal együtt végrehajtott, vagy elszenvedett tetteink következménye. De ebbe nem csak az őseinket érthetjük bele, hanem mindenkit, akinek a munkájához, tevékenységéhez, a szavaihoz kapcsolódunk.

Így egy olyan bonyolult háló részeként tekinthetünk egy-egy cselekedetünkre, hogy már-már az a csoda, hogy bármit is sikerül elérnünk, véghezvinnünk. Ha egyszerre körültekintőek, és pontosak tudunk lenni, akkor jó eséllyel láthatjuk előre, tetteink milyen irányban valósíthatók meg könnyen, merre számíthatunk nehézségekre.

Ezen belül a gyakorlatilag végtelen sok ütköző szándék, és a környezet állandóan változó helyzetei előre nem látható helyzeteket teremtenek. Ezeket, ha jól megfigyeljük, mindig tudjuk egy vagy több másik lény szándékaihoz kapcsolni. Mégis, ezzel együtt lesznek előre nem látható események.

Buddha ezzel kapcsolatban mindig az egyéni döntés, a felelősség felvállalásának a fontosságát emelte ki. Ezzel tudunk úrrá lenni, függetlenedni a teljesen váratlan helyzeteken.

Képek forrása: Thinkstock

 

Verő Tamás
rabbi

Mazel tov- jó szerencsét!

A zodiákus jegyeit mazalot-nak hívják. A csillagjegyeket a zsidó hagyományok egyes magyarázói fentről jövőnek látja, ami irányítja az emberek és nemzetek életét itt lent. Ezért tehát a mazel a csillagokból folyó befolyást jelenti. (az évek során a mazel jelentése megváltozott, míg eredetileg sorsot/végzetet jelentett, addig manapság már inkább szerencsét jelent) Amikor a Talmud azt mondja, hogy nem függünk a mazel-től, arra utal, hogy nem vagyunk behatárolva végzetünk által, hanem a saját tetteink határozzák meg jövőnket.

Van a mazel-nek egy másik jelentése is, ami sokkal inkább kapcsolódik a Mazel Tov kifejezéshez. A zsidó misztikában a mazel-t használják a lélek gyökerének leírására. A misztikusok azt mondják, hogy lelkünknek csak egy sugara lakja testünket, fő része pedig, a mazel, fentről sugárzik le ránk.

Tapasztalta már azt, hogy hirtelen támadt egy spontán érzése és összhangba került végre önmagával és a világgal? Vagy, hogy hirtelen arra inspirálta valami, hogy teljesen más fényben lássa az életet? Időnként kapunk egy extra töltet energiát fent lakó lelkünktől. Ez bármikor bekövetkezhet, de ünnepléskor a legvalószínűbb. Pl. születésnapokon, születéskor, körülmetéléskor, bar/bat mitzvah-kor vagy esküvőkön. Általában ilyen jeles eseményekkor vagyunk képesek túllépni a hétköznapokon, és átélni, megérteni az élet mélyebb igazságait.

Amikor valakinek azt mondjuk, hogy Mazel Tov, tulajdonképpen megáldjuk őket. Ez a kívánság, a szerencse, vallásos emberek szemében csak és kimondottan az Ö’rökkévalótól jöhet. A sors több irányú lehet és ezek között mi dönthetünk szabad akarattal, hogy merre haladunk tovább, de a nagyobb csomópontok életünkben mind I’sten előtt nyitott könyvben ott szerepelnek. De a saját szerencsénkhez a saját munkálatainkkal, tevékenységünkkel hozzá járulhatunk, és hozzá is kell járulni.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.