Nagyváradon született, 1973-ban. Gyermekkora ebben a partiumi Párizsban telt, de mai napig szívesen tér vissza Szent László királyunk városába, mely az irodalmi életnek is oly fontos színhelye volt a 20. század elején. A sors úgy hozta, hogy 1988-ban szüleivel átléptek egy akkor még nehezen átléphető határvonalat, Debrecenbe költöztek. Azóta sok minden köti e különlegesen zárt, de mégis valahol bensőséges városhoz is, mely számára második otthonná vált.
Érettségi után Budapest következett, a világ kitárult előtte a jogi egyetemmel, majd különböző művészetek révén a keresztény teológia, és az egyetemes spiritualitás irányába. Néhány évig nemzetközi joggal foglalkozott, leginkább kisebbségvédelmi területen, amit erdélyi gyökereim felé érzett felelősségvállalása ösztönzött. Mindeközben párhuzamosan filmesztétikai tanulmányokat is folytatott, de teológiai tanulmányaival élete elérkezett a számára legfontosabb kérdéshez: földi otthon mellett az égi otthon megtalálásához. Ezt az utat ezidáig átszövik a művészetek is felfelé és befelé irányító erejükkel. 2007-ben szerezett teológusi-lelkészi diplomát. Ezt követő évben a Helsinki egyetem vendéghallgatója volt, ahol a spiritualitás keresztény gyökereivel ismerkedett. 2011-ben a SOTE Mentálhigiénés Képzésén kórházi szaklelkigondozói oklevelet szerezett.
A szívéhez közel álló Láthatatlan Színházat (www.jelenletmuhely.hu) 2006-ban alapította. Ez a színház a Látás Redukciójával történő Dramatizálás módszerét használja, amelyet a Jelenlét Műhely Egyesület keretében fejlesztettek ki. Jelenleg a pszichodráma, bibliodráma és a családállítás módszereivel vezet önismereti csoportokat, egyéni lelkigondozással is foglalkozik.