Gyógyíthatnak a tudatmódosító szerek?

Vajon a tudatmódosító szerek tényleg segíthetnek a mentális betegségben szenvedőknek? A tudat megtisztítása elképzelhető bármilyen tudatmódosító szerrel? Mi minősül egyáltalán tudatmódosítónak? Hol a határ ezek használhatóságában? A lélek és a szellem gyógyítása lehetséges egyáltalán különböző fizikai szerekkel? A különböző vallások tanítóit, a lélek, a szellem, a tudat szakértőit kérdeztük meg.

Rendre felmerül a kérdés, hogy vajon a tudatmódosító szerek használhatóak-e a gyógyításban. Tényleg segíthetnek ezek a szerek például a különböző mentális problémák gyógyításában? Egy nemrégiben megjelent tanulmány foglalkozik az LSD esetleges jótékony hatásival, melynek hatására egyértelmű volt, hogy megkérdezzük a különböző vallások tanítóit, hogy ők vajon mit szólnak mindehhez, miként viszonyul a vallásuk a különböző tudatmódosító szerek használatához, akár a gyógyítás, akár más tekintetben.

A konkrét kérdésünk így hangzott:

Mi a véleménye arról, hogy mentális és lelki betegségek kezelésében különböző a tudatmódosító-szereket használnának/használnak fel, próbálnak ki?

(Válaszok a válaszadók nevének betűrendje szerint.)

Farkas Pál
buddhista tanító

A betegségekről ma már a nyugati orvostudomány is sejti, hogy nem elsősorban, és főleg nem kizárólag anyagi természetűek. A ma uralkodó társadalmi rendszerek döntően materialista jellege és financiális szemlélete miatt azonban ez a felismerés a gyógyításban sajnos kevéssé érvényesül. Emiatt szorul háttérbe a megelőzés, emiatt nem történik meg a betegség mögött rejlő lelki okok föltárása, emiatt nem válik általánossá a természetes anyagok és módszerek alkalmazása, ezzel szemben általános a tüneti kezelés, és olyan durva gyógyítási technikák kerülnek előtérbe, mint az operáció és a gyógyszerezés.

Számtalan vegyi anyagról tudjuk, hogy míg nagy mennyiségben halálos méreg vagy veszélyes az egészségre, addig megfelelő mértékben csökkentett adagjuk akár hatékony gyógyszer is lehet. A hangsúly tehát elsősorban a mértéken van.

Ha közelebbről megnézzük, minden gyógyszer egyben tudatmódosító szer is, a leggyakrabban használt fájdalomcsillapítók, nyugtatók vagy altatók napjaink legalizált tudatmódosító szerei, melyek használata sajátos módon senkiben sem ébreszt kételyeket, pedig éppen olyan könnyen okoznak függőséget, mint más, veszélyesnek kikiáltott drogok.

Ugyanakkor a tudatot lehet jó irányban is befolyásolni. A Buddha tanítási rendszerében ennek legkézenfekvőbb és leghatékonyabb eszköze a meditáció. Meditációt pedig a Buddha szerint jó eredménnyel csak az végezhet, aki erényeiben először szilárdan megalapozódik.

A régiek úgy tartották, a természetben számtalan gyógyító szín, forma, hang, illat, íz, érintés létezik, és hogy mindennél jobban gyógyít az egészséges és tiszta gondolat. Ezért igyekeztek természetes anyagokat és módszereket igénybe venni a gyógyításhoz. A Buddha a beteg szerzeteseknek egyes szent szövegek recitációját és a fölöttük való szemlélődést javasolta, hogy megtisztítsák tudatuk kizökkentségét, és ezzel helyrebillentsék testi egyensúlyukat.

Gandharviká Préma déví dászí
vaisnava (Krisna-hívő) lelkész

India ősi gyógyászata, az ájurvéda – mely szintén a Védák bölcs könyveinek részét képezi – az egészségmegőrzésre helyezi a fő hangsúlyt. Az emberi szervezetet egy bonyolult, mégis logikus egységként kezeli, mely akkor funkcionál harmonikusan, amikor minden területe egyensúlyban van.
A betegségek gyógyításakor az okok felkutatására összpontosít és számos jó tanáccsal szolgál arra vonatkozóan is, mi a teendő mentális, lelki panaszok esetén. Ha a Védákhoz fordulunk ez ügyben, hamar rábukkanunk, hogy amikor az ember tévesen az anyagi testével, a testéhez kapcsolódó megjelölésekkel azonosítja önmagát, bizony hamar zavar lesz rajta úrrá. A zavar abból ered, hogy a lélek eredendő helyzete Isten szerető szolgálata, s amíg ez hiányzik az ember életéből, addig csak vergődő, partra vetett halként próbál a számára idegen környezetben életben maradni. Ilyenkor a szenvedély (radzsasz), a tudatlanság (tamasz) és a jóság (szattva) ún. kötőerői kerekednek felül rajta, rángatják őt, mint egy marionett bábut, befolyásolják az elméjét, a tudatát, így döntéseit is. A Bhagavad-gítá 14. fejezetének leírása szerint a mentális zavar oka a tamasz túlsúlya.
Az embernek azonban megadatott az a különleges intelligencia, amivel képes átvenni az irányítást önmaga felett azáltal, hogy a jóság, vagy tiszta jóság kötőerejébe tartozó tetteket végez. Az ájurvéda azt tanácsolja, hogy életmódját, táplálkozását és az alkalmazott gyógymódokat is alakítsa ennek megfelelően, például keljen korán, meditáljon (pl. mantrameditáció), olvasson szent irodalmat, fogyasszon erőszakmentes ételeket, egyszóval tudatosan válogassa meg, mivel kerül kapcsolatba. A gyógymódok közül pedig válassza Isten nagyszerű teremtéséből a gyógynövényeket.
Ha hiszünk Istennek, akkor nincs szükség sem LSD-re, sem más tudatmódosító szerre ahhoz, hogy boldogan élhessünk.

Köves Slomó
rabbi

„Ha felkel és jár az utcán […] gyógyíttassa meg.” (2Mózes 21:19.) Ebből a bibliai versből a talmudi Bölcsek arra következtetésre jutnak (Bráchot 60a), hogy „engedélyt adott (az Örökkévaló) az orvosnak a gyógyításra”. Más szóval, bár a zsidó vallásfilozófia alap építő eleme az isteni gondviselés, tehát az is, ha valaki betegségben szenved az „isteni kéz” irányítása alatt történik, mégis a Tóra „engedi” hogy az orvostudomány minden rendelkezésre álló és megbízható eszközével igyekezzünk a gyógyulásunkat elérni. Egyedül arra kell, ügyeljünk, hogy ne felejtsük el, gyógyulásunkhoz végső soron Isten is szükséges, ne felejtsünk el Istenhez is fordulni az orvos mellett!
Ez egyben azt is jelenti, hogy az embernek nem szabad elfelejtenie, hogy minden fizikai betegségnek spirituális és lelki háttere is van. A legsúlyosabb betegségből való felgyógyuláshoz mindennél többet segíthet a lelki egyensúly és erő, és sajnos a legártalmatlanabb betegségbe is bele lehet halni, ennek hiányában.
A Talmud így fogalmaz (Éruvin 54a): Akinek fáj a feje, az menjen tanulni. – Azt kifejezve ezzel, hogy a fejfájás igazi oka, a szellemi hanyatlás, amely a „maga (fizikai) helyén” adja ki tüneteit.
Minden betegségnek van tehát egyszerre fiziológiai és pszichés metszete, és ez mindennél jobban igaz a lelki betegségekre, ahol a fiziológia és pszichés lelki folyamatok határvonalai még kevésbé húzhatóak meg egyértelműen. Ennek fényében ezeknél a betegségeknél még inkább ügyelni kell arra, hogy a kezelés során mind a két dimenzió kellően szem előtt legyen tartva.

Fotó: Thinkstock

Csatlakozzon az Isten tudja Facebook oldalához, hogy mindig az elsők között értesüljön a frissen megjelenő cikkekről! Kattintson ide és kedvelje az Isten tudja facebook oldalát!

Mézes Zsolt László
evangélikus lelkész

A mentális és lelki betegségek nagyon összetett és nehezen átlátható folyamatok. És tegyük hozzá a testi betegségek is hasonló karakterrel rendelkeznek, viszont a modern tudomány az utóbbiak feltárásában előbbre tart, mert azok pontosabban leírhatók, tapasztalhatók, míg egy lelki, szellemi eredetű eltérés meghatározásának nagyobb a bizonytalansága.
Ez érthető is, mivel az, ami látható a felszín, a test. Azzal találkozom először.
Viszont egy ember nem csak testből áll. Sőt nem csak testből, lélekből és szellemből áll. Mint ahogy a test sem atomokból áll. Hanem inkább: atomokra bontható. A keresztény teológia is azért, hogy jobban megértse az emberi minőségét: test, lélek és szellemre osztotta ez egységet.
A tudomány, amely a test, pontosabban a holt-test, az atomokra bontott test vizsgálatának komplex mélységéből következtet magára a testi hordozóra és ennek zavaraira nagyon komoly eredményeket érhet, és ér is el ennek a testi minőségnek a kutatásában. Azonban az ember egységének és teremtettségének ez csak egyfajta megközelítése. Fontos, de korlátozott megközelítése. Amikor pedig a tudat és a lélek természetét vizsgálja, vagyis tárgyiasítja, „testesíti” ezeket az egészen más minőségeket, egy olyan törvényszerűséget: a test, a holt-test működésének törvényeit próbálja alkalmazni rájuk. Lehet, hogy lesz eredménye, de valószínűbb, hogy ez nem teljes körű eredmény lesz.
A tudat és a lélek jóval megfoghatatlanabb és finomabb minőségek. Viszont legalább annyira erős befolyással bírnak az életre. Bizonyos szerekkel lehet befolyásolni e minőségeket, de kérdés, hogy mindez hová vezet? Mi az igazi gyógyulás? A gyógyulás az evangélium szava szerint salus. Vagyis üdvösség. Olyan állapot, ami nem múlik el, teljes, egész. Ez pedig testi szerekkel nem megvalósítható.

Dr. Tóth Csilla
muszlim hitoktató

Hiszünk abban, hogy minden szavunkért, tettünkért felelősek vagyunk, és a Végső Napon számot kell adnunk Isten előtt minderről. „Aki csak egy porszemnyi jót is tett, az meglátja azt, és ha valaki csak egy porszemnyi rosszat tett, az is meglátja azt.” (Korán 99:7-8)
Éppen ezért a józanész, a tiszta tudat rendkívül fontos számunkra, hiszen bármelyik pillanatban helyes, megfontolt döntést kell hoznunk. Így érthető, hogy az iszlám tiltja a tudatmódosító szerek – pl. az alkohol és a kábítószerek – használatát.
Ismerünk olyan anyagokat, amelyek rendelkeznek tudatmódosító hatással – aminek mértéke általában dózisfüggő – emellett azonban vannak pozitív hatásai is. Ilyen pl. a morfium, amit az orvostudományban kábító fájdalomcsillapítóként alkalmaznak súlyos fájdalmak, leggyakrabban akut szívinfarktus és tumoros fájdalmak esetén. Az iszlám véleménye e szerek orvosi alkalmazásáról a következő:
Mint fentebb említettük a tudatmódosító szerek használata tilos az iszlámban – ez az alapszabály. Azonban az iszlám orvosi etikának más alapszabályai is vannak, pl. hogy a kárt – ami lehet betegség, fájdalom – mindig igyekezni kell elhárítani, de az elhárításhoz használt eszköz, módszer nem okozhat ugyanolyan mértékű vagy nagyobb kárt, mint amit elhárítani hivatott. Másrészről azt is tudnunk kell, hogy az iszlámban a tiltott dolgok szükséghelyzetben engedélyezetté válhatnak. Mindezt figyelembe véve akkor használható tudatmódosító hatással bíró gyógyszer, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
– az orvosi szükségesség egyértelműen fennáll,
– a szernek bizonyított pozitív hatásai vannak az adott betegségben,
– nincs más, engedélyezett módszer, ami alkalmas lenne a beteg számára,
– a szer alkalmazása nem okoz ugyanolyan mértékű vagy nagyobb kárt, mint a betegség, ami miatt alkalmazzák.
Ha a feltételek teljesülnek, akkor használható a gyógyszer, de csak a szükséges dózisban és ideig.